absztrakt
szolgálatának kritikus pontján Jézus megkérdezte tanítványait: “ki mondod, hogy én vagyok?”(Máté 16:15). A kérdésre adott válasz fontosabb, mint bármi más. Mindazonáltal ma, csakúgy, mint Jézus napjaiban, amikor a keresztények felteszik az embereknek a kérdést: “Kinek mondod Jézus?”különböző válaszok vannak az identitására vonatkozóan. De mit mond nekünk az Újszövetség arról, hogy ki Jézus?
Bevezetés
Jézus istenségének megértése alapvető fontosságú a keresztény hit igazságának védelmében.,
minden nagyobb vallás1 és kultikus csoport2 elutasítja Krisztus istenségének tanát. Ezek közül a kifogások közül néhány a racionalizmus eredménye (az” ok ” a Legfelsőbb, nem Isten) a kinyilatkoztatás felett, vagy annak félreértése, amit a tanítás tanít. Egy másik gyakoribb kifogás a revizionista történelemből származik, amely azt állítja, hogy Krisztus istenségét a Nicaea Tanácsában találták fel a 4. században3, nem pedig valami, amit a korai egyház hitt.4
A keresztények azért hisznek Jézus istenségében, mert a Szentírás világos tanításával kénytelenek vagyunk erre a következtetésre jutni., Fontos, hogy megszerezzük Jézus személyazonosságát, mert ha megtagadjuk Jézus istenségét, akkor nincs meg az Atya (1János 2: 23; vö. János 5:23). Íme 10 szentírási okok Jézus istenségének.
1: A Biblia azt tanítja, hogy van egy igaz Isten
Jézus istensége a Háromság tanának része.
ezt fontos megérteni, mert Jézus istenségének sok kifogásolója félreérti, amit A keresztények hisznek a Szentháromságról., A keresztények hisznek abban, amit a Biblia tanít—hogy csak egy igaz és élő Isten létezik (Mózes 5. könyve 6: 4; vö. 1korinthus 8: 6). Nem szabad azonban összekeverni a monoteizmust (egy Istenbe vetett hit) az Unitarianizmussal (az a meggyőződés, hogy Isten lényét egy személy osztja meg). Jézus istenisége része a Háromság tantételének, amely kimondja, hogy az egy lényben, amely Isten, örökké létezik három társ-egyenlő és együtt-örökkévaló személy, az Atya, a fiú és a Szentlélek., Mindegyik különálló személy, de mindegyik istenként azonosítható: az Atya (1korinthus 8:6), A fiú (János 1:1-3; Róma 9:5), és a szellem (ApCsel 5:3-4). Emlékeznünk kell arra is, hogy nem az Atya vagy a szellem lett megtestesült; a fiú volt (János 1:14), és a törvény szerint született (Galata 4:4). Ezért az ő emberiségében Jézus imádkozik az Atyához (Máté 26:39, 42).5
a Szentháromság tanítása Jézus megtestesülése és a Szentlélek kiáradása által a régi és az új Testamentumok között tárul fel.,6 Isten nem változtatott a régi és az új Testamentumok között, mivel Unitárius Isten volt a régi és a Háromsági Isten az újban. Isten mindig is hármas volt, de Jézus istenségének konkrét kinyilatkoztatása az Újszövetségben történik.7
2: A Biblia azt tanítja, hogy Jézus korábban létezett, mielőtt a világ
az Újszövetség több szakaszban egyértelműen azt tanítja, hogy Jézus az örökkévalóságban létezett a betlehemi születése előtt.
az 1Mózes 1:1 azt mondja: “Kezdetben Isten teremtette az eget és a földet.”A János 1: 1-ben ugyanazokat a szavakat olvassuk, “az elején.,”8 János a János 1:1-ben arról tájékoztat minket, hogy kezdetben az Ige (Logosz) volt, és hogy az Ige nemcsak Istennel, hanem Istennel is volt. Ez a szó az, aki mindent teremtett a teremtésben (János 1:3). A János 1: 1 azt tanítja, hogy a szó örök, a szó örök kapcsolatban áll az Atyával, és az a szó, ami az Ő természetét illeti, istenség.,
Az ima a János 17:3-5 Jézus mindkét utal, hogy a pre-létezés, használja terminológia, hogy csak akkor használható, az istenségről:
ez Pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Isten, Jézus Krisztus, akit elküldött. Dicsőítettelek téged a földön, miután elvégeztem a munkát,amit adtál nekem. És most, Atyám, dicsőíts meg a saját jelenlétedben azzal a dicsőséggel, ami veled volt, mielőtt a világ létezett volna.
az örök élet megismerése két személy: mind az Atya, mind Jézus (lásd János 14:6-7; 16:3)., De figyeljük meg, hogy Jézus különbözik az Atyától, mert Jézus az, aki az Atyához beszél. A személyes névmások (én, te, Te) egyértelműen megmutatják, hogy ez az egyik személy beszél a másikhoz. Ebben a beszélgetésben a fiú arról a dicsőségről beszél, amelyet megosztott az Atyával a világ előtt; a “saját jelenlétedben” szavak az isteni dicsőség megosztására utalnak.9jános 17: 3-5 nem egy példa az “emberi oldal” imádkozik az “isteni oldalon”, hanem egy isteni, mégis megtestesült (János 1:14) személy, a fiú, kommunikál egy isteni, de nem megtestesült személy, az Atya a mennyben.,
Pál szavai a Filippi 2:5-8-ban nemcsak Jézus istenségét tanítják, hanem a fiú különálló személyiségét is megtestesülése előtt.10 Ebben a részben Pál arra buzdítja a Filippieket, hogy viselkedjenek ugyanúgy, mint Krisztus Jézus, aki “Isten formájában létezett.”11 ezek a szavak azelőtt jönnek, hogy az igék kiürülnének, elvennének, és azzá válnának, és rámutatnának az “Isten formájában létező” létezés előtti létezésére.”12 ezenkívül Jézus nem tekintett13 az Istennel, az Atyával való egyenlőségre, az örökkévalóságban, amire rá kell tartani., Ehelyett “semmit sem csinált” 14 két dolgot cselekedve: szolga formájában cselekedett, és az emberek hasonlatosságában készült.15 miután belépett az emberi létezésbe, halálra alázta magát a kereszten. Emiatt minden térd meghajol, és minden nyelv bevallja, hogy Jézus az Úr (Filippi 2:10-11); csak Isten az, akit Uraként kell imádni (lásd Ézsaiás 45:23).
3: Jézus Teremtő nem teremtmény
Jehova Tanúi úgy vélik, hogy Pál kijelentése a Kolossé 1: 15-ben azt tanítja, hogy “minden teremtés elsőszülöttje” azt tanítja, hogy Jézus egy teremtett lény., Jehova Tanúi tanítása azonban hasonlít az ősi Kolossiai eretnekség nézetére, amelyet Pálnak meg kellett küzdenie.
a Colossiai hamis tanítók azt az elképzelést támogatták, hogy Jézus volt az első a sok más teremtett közvetítő között Isten és az emberek között. Az “elsőszülött” görög prōtotokos szó használatával Pál kizárja Jézus mint teremtett lény gondolatát. Az ” elsőszülött “nem jelenti az” első létrehozást.”Pál inkább olyan kifejezést használ, amely a hatalom ősi megnevezésén vagy az elsőszülöttnek (Genezis) metaforikusan adott elsőbbségén alapult. 49: 3-4; Exodus 4: 22)., Ugyanígy, Dávid, a legfiatalabb Isai, nevezték” elsőszülött ” (Zsoltárok 89:20-27), aki uralkodott Izrael. Manassé először Józsefnek született, de Ephraim, az öccse, “elsőszülött” volt a Jákob/Izrael által adott pozíciója miatt (Genezis 48:13-20, Jeremiás 31:9).
azáltal, hogy Jézust “az egész teremtés elsőszülöttjének” írja le, Pál azt mondja, hogy ő az abszolút uralkodó az egész teremtés felett.
Továbbá, ha Pál Jézust teremtett lényként akarta volna leírni, használhatta volna a görög protoktistos szót, ami azt jelenti, hogy ” először jött létre.,”16 Akkor miért nem használta? Mert Pál nem hitte, hogy Jézust teremtették. Azáltal, hogy Jézust “az egész teremtés elsőszülöttjének” írja le, Pál azt mondja, hogy ő az abszolút uralkodó az egész teremtés felett.
valójában a Kolossé 1:16-ban jön a bizonyíték arra, hogy Jézus minden teremtmény felett Legfelsőbb. Itt Pál teljesen kizárja azt az elképzelést, hogy Jézus egy teremtett lény, mert Jézust az egész világegyetem teremtőjeként mutatja be, amely kreatív ereje által létezik (János 1:1-3; zsidók 1:2, 8-10)., Jézus azért tud “mindent létrehozni”, mert” benne lakozik az Istenség teljes teljessége testi ” (Kolosszé 2:9). A görög szó az “Istenség”, “theotēs, utal, hogy” az állam, hogy Isten.”17 Csak Isten teremthet (Ézsaiás 42:5, 44:24, 45:18).
4: Jézus Azonosítja Magát, mint Isteni
a sátoros Ünnep/Standok a találkozás a Farizeusok (János 8:13), Jézus azt mondta nekik: “mondtam, hogy meghaljon a bűneinkért, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben” (János 8:24)., A zsidó nép úgy reagált Jézus kijelentésére, hogy megkérdezte tőle: “Ki vagy te?”(János 8:25).
Ezek azok a szavak ( ego eimi)), amelyek miatt a római katonák a földre estek, miután letartóztatták Jézust (János 18:6). Jézus az Ószövetség Jahve-jével való kifejezett azonosulása miatt akarta megkövezni őt istenkáromlásért a zsidó vezetők (lásd János 5:18; 10: 33).
5: Az Apostolok Jézust isteninek azonosították
mind Jézus, mind apostolai isteninek azonosították. Péter apostol úgy jellemezte Jézust, mint “a mi Istenünket és Megváltónkat” (2péter 1:1; vö., Titus 2:13) és felszólította a hívőket ,hogy “tiszteljék az Úr Krisztust szentként” (1Péter 3:15).18 Jézus saját féltestvére, Jakab, aki eleinte hitetlen volt (János 7: 5), úgy jellemezte őt, mint “a dicsőség Ura” (Jakab 2:1; vö. 1korinthus 2: 8; Zsoltárok 24: 7-8). Milyen embert vagy prófétát lehetne így leírni? János apostol olyan címeket is tulajdonított Jézusnak, amelyeket csak Istentől használtak, azáltal, hogy “Alfaként és Omegaként”, valamint “első és utolsó” – ként (Jelenések 22:13; 1:8, 17-18; vö. Ézsaiás 44:6)., A héberek könyvének írója betekintést nyújt Jézus Azonosságába is a héberek 1-ben, a szerző Jézust (a fiút) minden prófétához (vv. 1-2), az angyalok felett (v. 5), méltó imádatunkra (vv. 6-8; vö. Zsoltárok 45:6-7), és a Teremtő minden dolog, aki megváltoztathatatlan (vv. 2-3, 10; vö. Zsoltárok 102:25). A héberek szerzője azt is kijelenti, hogy Jézus “Isten trónjának jobbján ül” (zsidók 12:2; vö. ApCsel 2:30).,
6: A zsidó vezetők felismerték, hogy Jézus az isteniség iránti követelése
Jézus istenségének egyik legtisztább bizonyítéka a zsidó vezetők reakciója Jézus szavaira és cselekedeteire. A Márk 2-ben Jézus nemcsak meggyógyít egy bénító, hanem megbocsát bűneit (Márk 2: 5). Ez az oka annak, hogy az írástudók istenkáromlást kiáltanak, mert egyedül Isten képes megbocsátani a bűnöket (Márk 2:7).19
a Szanhedrin Jézus előtti tárgyalásában ismét istenkáromlással vádolják a főpap kérdésére adott válasza miatt: “te vagy a Krisztus, Az Áldott fia?,”(Márk 14:61) Jézus így válaszolt: “Én vagyok, és látni fogod, hogy az Ember Fia a hatalom jobb kezében ül, és az ég felhőivel jön” (Márk 14:62). Ezután a főpap letépte ruháit, istenkáromlással vádolta Jézust, és halálra ítélte (Márk 14:64). Miért reagált így a főpap? Mert Jézus a Zsoltárok 110:1-ből és a Dániel 7:13-14-ből idézett, és magára alkalmazta a szavakat. Dániel 7-ben az ember isteni Fia eljõ a napok ősei elõtt, és minden nép és nemzet szolgálja20 õt., A farizeusok felismerik Jézus isteni állítását itt, és istenkáromlással vádolják, azzal a szándékkal, hogy halálra ítéljék.
7: Az Újszövetség korai Egyháza Jézushoz imádkozott
Az ima olyasmi, amelyet egyedül Istennek kell címezni, de Jézus felhívja tanítványait, hogy imádkozzanak hozzá (János 14:13-14; 16:26). A cselekedetek könyvében, amikor István halálra van kövezve, felhívja az Úr Jézust, hogy fogadja el a beszédét (ApCsel 7:59). Érdekes, hogy a “felszólítás” (epikaloumenon) kifejezés emlékeztet arra, hogy Péter fellebbezést nyújtott be az embereknek a cselekedetek 2:21-ben, hogy “hívja fel” (epikaleshtai) az Urat, hogy megmentsék., Pál a Korinthusiakat is úgy írja le, mint akik “felhívják Urunk Jézus Krisztus nevét” (1 Korinthus 1:2). Az Ószövetségben az emberek” felhívták ” Jahve nevét (Joel 2:32). A korinthusiak olyan emberek voltak, akik imában Jézust mint Urat szólították.
8: Az Újszövetség korai Egyháza Jézust imádta
Jézus elfogadta az emberek imádatát (Máté 2:2, 14:33, 28:9). Ennek egyik legnagyobb példája Tamás szájából származik, amikor felkiáltott: “Uram és Istenem!”(János 20:28)., Ha Jézus nem volt isteni, akkor Tamás súlyos hibát követett el; de Jézus nem tett erőfeszítést Tamás kijavítására az imádatában. Mégis Péter (ApCsel 10: 25-26), Pál (ApCsel 14:14-15), és a Jelenések angyala (Jelenések 22:8,9) minden korrigált mások próbálják imádni őket. Az Istenség vallomása itt félreérthetetlen, egyértelműen bizonyítja, hogy az imádat csak Istenhez tartozik (Jelenések 22:9), Mert Jézus elfogadta Tamás imádatát róla (János 20:29).,
mi több, a Jelenések könyvében a vének és minden teremtmény a mennyben és a földön egyetemes imádatot tulajdonítanak “annak, aki a trónon és a bárányon ül”(Jelenések 5:11-14; vö. János 1:29).
9: Jézus azt állította, hogy egyetlen emberi lény sem képes megtenni
Jézust nemcsak istenként azonosították, hanem istenségét is jelezte szavaival és cselekedeteivel. Jézus azt mondta, hogy ahhoz, hogy belépjünk a mennyek királyságába, Uraknak kell hívnunk (kurios, Róma 10:9; vö. Máté 7:21)., Ha csak azt mondod, hogy Jézus az Úr, akkor nem jutsz be a királyságba, hanem hogy belépj a királyságba, meg kell vallanod őt, mint Urat.21 az Isten királyságába való belépés Jézus szerint attól függ, hogy valaki ismeri-e őt és a személyről való kölcsönös ismeretét (Máté 7:23).
Jézus még pihenést ígért mindazoknak, akik hozzá jönnek (Máté 11:28). Lehet, hogy Mózes valaha is tett egy ilyen követelés? Ne! Hogyan adhatna egy ember bárkinek pihenést a törvényből?22 Jézus azt is állította, hogy “minden hatalmat a mennyben és a földön adtak nekem” (Máté 28:18)., Isten soha nem adott semmilyen embernek vagy prófétának minden hatalmat az égben és a földön, de ugyanezt a hatalmat az ember fiának adták a Dániel 7: 13-14-ben (Lásd még Máté 26:64).
10: Jézus Isten Fia
gyakran rámutatnak arra, hogy az “Isten Fia” szavak nem kizárólagos cím Jézus számára. Például az Ószövetségben Izraelt Isten Fiának hívták (Exodus 4: 22-23; Hóseás 11:1), A királyt Isten Fiának hívták (Zsoltárok 2:7), az angyalokat pedig Isten fiainak hívták (Jób 38:7). Ádámot és a hívőket még az Újszövetségben is Isten Fiának/fiainak nevezik (Lukács 3:38; Róma 8:14).,
van azonban különbség az örökbefogadott fiú és az Isten relációs fia között,az utóbbi természeténél fogva istenség. Több, mint bárki más, aki járt ezen a földön, Jézus a Messiás egyedülállóan jogosult az úgynevezett Isten fia (János 1:49, 11:27) – “az egyedülálló, aki maga Isten” (monogenēs theos-lásd János 1: 18 NLT).23
bármit is mondott magáról Jézus, elég provokatívnak kellett lennie ahhoz, hogy a zsidó vezetők halálbüntetést kérjenek az istenkáromlás vádjára.,
Jézus Pilátus előtti perében a zsidó vezetők világosan megértették, hogy Jézus e kifejezés használata nem csak általános, mert azt akarták, hogy haljon meg: “törvényünk van, és e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát “(János 19: 7; vö. János 10:36). A törvény szerint istenkáromlás volt Isten nevének használata (Leviticus 24:16). Ezért azzal, hogy magát Isten Fiának nevezte, Jézus azt állította, hogy osztja ” magának Isten jogait és tekintélyét (vö. 1:34; 5:19–30).,”24 azoknak, akik azt mondják, hogy Jézus soha nem állította, hogy Isten, válaszolnia kell arra, hogy miért keresztre feszítették az istenkáromlás vádjával. Bármit is mondott magáról Jézus, elég provokatívnak kellett lennie ahhoz, hogy a zsidó vezetők halálbüntetést kérjenek az istenkáromlás vádjára.
ennek az a jelentősége, hogy ha nem hisz Jézusban, mint Isten Fia, ítéletet hoz, mert már halottak vagyunk bűneinkben (lásd János 3:18, Efézus 2:1), de Jézusban hinni, mint Isten Fia örök életet hoz (lásd János 3:15-17, 6:40, 20:31).,
következtetés
bár sok kifogás lehet Jézus istenségével szemben, az Újszövetség egyértelműen tanúbizonyságot tesz Jézus szavairól, cselekedeteiről és tanításairól, amelyek bizonyítják istenségét. Egy hamis Jézus nem menthet meg. Ha nem kapjuk meg Jézus személyazonosságát, akkor bűnünkben halunk meg (János 8:24).
Vélemény, hozzászólás?