Centire a tengerfenék, a Sydney Káposzta Tree Bay, a közelség által lehetővé tett néhány milliméter a neoprén pedig egy búvár tank, csak arról, hogy szemtől-szembe, hogy ez a lény: egy Ausztrál óriás tintahal.,
még akkor is, ha lehetővé teszi a maszk nagyító hatását az orromon, körülbelül 60 cm (két láb) hosszúnak kell lennie, és a lábasfejűek családjában, amely magában foglalja a polipokat és a tintahalat, a szembetűnőbb végzés olyan nagy.
teste egy belső szörfdeszka-szerű héj köré formálódik, amely egy marék csápba csapódik le – a bársony változó színe a fényben, W alakú pupillái pedig szigorú kifejezést kölcsönöznek neki. Nem hiszem, hogy valamiféle elismerést képzelnék el a maga részéről. A kérdés az, hogy mi?,
Ez egy ilyen találkozás volt – “pontosan ugyanazon a helyen, valójában a lábig” -ez először arra késztette Peter Godfrey-Smith-t, hogy gondoljon ezekre a legtöbb más elmére. Egy ausztrál akadémikus filozófust neveztek ki nemrég a Harvard professzorává.
míg snorkelling egy látogatás otthon Sydney körülbelül 2007, rábukkant egy hatalmas tintahal. A tapasztalat mély hatást gyakorolt rá, valószínűtlen keretet teremtve saját filozófiai tanulmányához, először a Harvardon, majd a New York-i Városi Egyetemen.,
a tintahal nem félt-ugyanolyan kíváncsi volt rá, mint róla. De elképzelni lábasfejűek tapasztalata a világ, mint néhány iteráció saját lehet eladni őket rövid, tekintettel a sok millió éves szétválasztása közöttünk – közel kétszer annyi, mint az emberek és bármely más gerinces (emlős, madár vagy hal).
a lábasfejűek nagy felbontású kameraszemei hasonlítanak a sajátjainkra, de egyébként minden tekintetben különböznek egymástól. Különösen a polipok különösképpen más. Az 500m-es neuronok többsége a karjukban van, ami nem csak érinteni, hanem szagolni és ízlelni is tud – szó szerint saját elméjük van.
hogy a lábasfejűekben valamiféle szubjektív tapasztalat, egyfajta önérzet figyelhető meg, lenyűgözte Godfrey-Smith-t., Hogy ez miben különbözhet az emberektől, az Más elmék: a polip, a tenger és a tudat mély eredete című könyvének tárgya, amelyet ebben a hónapban adott ki a HarperCollins.
benne Godfrey-Smith a lábasfejűek által vezetett filozófiai problémákon keresztül vezeti útját-egy esetben szó szerint, amikor egy polipot mesél el, aki egy 10 perces túrán kézzel viszi munkatársát a barlangjába,”mintha egy nagyon kicsi nyolclábú gyermek vezette volna a tengerfenéken”.,
Az ilyen bájos anekdoták bővelkednek Godfrey-Smith könyvében, különösen a fogságban tartott polipokról, amelyek frusztrálják a tudósok megfigyelési kísérleteit.
Egy 1959-es papír részletes kísérlet a Nápolyi Zoológiai Állomáson tanítani három polipok, hogy húzza ki a kart kajáért cserébe. Albert és Bertram “ésszerűen következetes” módon léptek fel, de egy Charles nevű ember megpróbált egy, a víz felett felfüggesztett lámpát a tartályba húzni; vizet spriccelt mindenkire, aki közeledett; és idő előtt befejezte a kísérletet, amikor eltörte a kart.,
a legtöbb akvárium, amely megpróbálta megtartani a polipokat, meséket mond a nagy menekülésükről-még a szomszédos tartályok éjszakai támadásáról is.élelmiszer. Godfrey-Smith arról ír, hogy az állatok megtanulnak kikapcsolni a lámpákat azáltal, hogy vízsugarakat irányítanak rájuk, rövidre zárva az áramellátást. Máshol a polipok csatlakoztatták a tartályok kiáramlási szelepeit, ami túlcsordulást okozott.
Ez a látszólagos probléma-megoldó képesség vezetett lábasfejűek (különösen polipok, mert ők már vizsgálták több mint tintahal vagy tintahal), hogy elismerjék intelligens., Félmilliárd Neuron közelíti meg a kutyák körét, és az agyuk mérete nagy, mindkettő durva útmutatást nyújt a biológusoknak az agyerőhöz.
A fogságban, megtanulták, hogy keresse egyszerű mazes, rejtvényeket megoldani, majd nyissa meg a csavart-top üvegek, míg a vadon élő állatok figyeltek egymásra sziklák védik a bejáratot, hogy a dens, elől magukat belül kókusz héj fél.
de ez is tükrözi ügyességüket: egy nyolc lábnál kevesebb állattal rendelkező állat kevesebb, de nem feltétlenül azért, mert ostobább., Nincs olyan mutató, amellyel meg lehetne mérni az intelligenciát – egyes markerek, például az eszközhasználat, egyszerűen azért telepedtek le, mert nyilvánvalóak voltak az emberekben.
“azt hiszem, hiba egyetlen, végleges dolgot keresni” -mondja Godfrey-Smith. “A polipok nagyon jók a kifinomult tanulási típusokban, de mennyire jó nehéz megmondani, részben azért, mert annyira nehéz kísérletezni. Van egy kis állat a laborban, és van, aki nem hajlandó megtenni bármit, amit csak akar – túl rakoncátlanok.,”
úgy látja, hogy a kíváncsiság és az opportunizmus – mint egy római természettudós fogalmazott a harmadik században – a polip intelligenciára jellemző.
a fogságból való nagy menekülésük is tükrözi különleges körülményeik és alkalmazkodóképességük tudatosságát. Egy 2010-es kísérlet megerősítette az anekdotikus jelentéseket, amelyek szerint a lábasfejűek képesek felismerni – hasonlóan vagy nem szeretik-az egyes embereket, még azokat is, amelyek azonos módon vannak öltözve.
nem túlzás azt mondani, hogy személyiségük van., De viselkedésük következetlenségei, a látszólagos intelligenciájukkal együtt, az antropomorfizmus nyilvánvaló csapdáját mutatják be. Ez” csábító”, elismeri Godfrey-Smith, tulajdonítani a sok rejtély, hogy”néhány okos, emberi-szerű magyarázat”.
Az octopus intelligence véleménye tehát a tudományos közösségen belül változik., Az állatpszichológia egyik alapvető szabálya, amelyet a 19. századi brit pszichológus, C Lloyd Morgan készített, azt mondja, hogy a viselkedést nem szabad kifinomult belső folyamatnak tulajdonítani, ha egyszerűbb magyarázattal magyarázható.
Ez azt jelzi, hogy a tudományban a hipotézisek egyszerűségének általános preferenciája van-mondja Godfrey-Smith, hogy filozófusként nem győzte meg. A tudományos kutatások azonban a finanszírozási és kiadói ciklus miatt egyre inkább eredményközpontúvá váltak, és abban a kiváltságos helyzetben van, hogy nyitott kérdéseket tehet fel.,
” Ez egy nagy luxus, hogy évről évre barangolhasson, nagyon lassan összerakva a darabokat.”
Ez a folyamat, amelyet egy évtizeddel ezelőtt véletlenül találkozott egy tintahallal, folyamatban van. Most vissza alapú Ausztráliában, előadást, a University of Sydney, Godfrey-Smith azt mondja, a tanulmány a lábasfejűek egyre inkább befolyásolja a szakmai élete (a személyes: Érkezés, a 2016-os film első érintkezés “lábasfejű-szerű” idegenek, volt egy “jó, ötletes film”, mondja, bár a betolakodók “egy kicsit több, mint egy medúza”).,
amikor a filozófusok elgondolkodnak az elme-test problémáján, egyik sem jelent olyan kihívást, mint a polip, és a lábasfejűek tanulmányozása bizonyos nyomokat ad a saját tudatunk eredetével kapcsolatos kérdésekre.
utolsó közös ősünk 600 millió évvel ezelőtt létezett, és úgy gondolták, hogy egy lapított féregre hasonlít, talán csak milliméter hosszú. Mégis valahol a vonal mentén, a lábasfejűek nagy felbontású, kameraszemeket fejlesztettek ki – mint mi, teljesen függetlenül.,
“kameraszem, lencsével, amely egy képet a retinára fókuszál – megvan, megvan, ennyi” -mondja Godfrey-Smith. Hogy “kétszer érkezett” ilyen mérhetetlenül különböző állatokban, szünetet tart az evolúciós folyamat gondolkodására, csakúgy, mint megmagyarázhatatlanul rövid életük: a lábasfejűek legtöbb faja csak körülbelül egy-két évig él.
“amikor megtudtam, hogy, én csak csodálkoztam – ez egy ilyen meglepetés,” mondja Godfrey-Smith, kissé szomorúan. “Csak megismertem az állatokat. Azt gondoltam, ” én lesz látogató ezek a srácok évek óta. Aztán azt gondoltam: Nem, nem fogom, néhány hónap múlva halottak lesznek.””
Ez talán a legnagyobb paradoxon, amelyet egy olyan állat mutat be, amelynek nincs ellentmondása: “egy igazán nagy agy és egy nagyon rövid élet.,”Evolúciós szempontból Godfrey-Smith elmagyarázza,hogy ez nem ad jó megtérülést.
” Ez egy kicsit olyan, mint a kiadások egy hatalmas mennyiségű pénzt, hogy nem egy PhD, majd megvan a két év, hogy használja ki … a könyvelés nagyon furcsa.”
az egyik lehetőség az, hogy egy polip agyának erősnek kell lennie, csak hogy ilyen nehézkes formát vezessen, ugyanúgy, mint egy számítógépnek a legmodernebb processzorra lenne szüksége a nagy mennyiségű összetett feladat elvégzéséhez.
” úgy értem, a test olyan nehéz irányítani, nyolc kar és minden lehetséges hüvelyk egy könyök.,”De ez a magyarázat nem veszi figyelembe a hangulatot, még a játékosságot sem, amellyel alkalmazzák.
“okosan viselkednek, ezeket a regényeket, találékony dolgokat csinálják – ez az érvelési vonal nem oldja meg a dolgokat, bármilyen szakaszon” – mondja Godfrey-Smith. “Még mindig van egy kissé titokzatos elem.”
- Other Minds: the Octopus and the Evolution of Intelligent Life is published by William Collins. Ahhoz, hogy egy példányt £17 (RRP £20) megy bookshop.theguardian.com vagy hívja a 0330 333 6846-ot. Ingyenes UK p&p több mint £10, csak online megrendelések., Telefon megrendelések min p&p £1.99. Az Ausztrál Harper Collins-on keresztül van.
- Share on Facebook
- Share on Twitter
- Share via Email
- Share on LinkedIn
- Share on Pinterest
- Share on WhatsApp
- Share on Messenger
Vélemény, hozzászólás?