helyett egy absztrakt, itt van egy rövid részlet A tartalom:
Megjegyzések és megbeszélések jelentése BENTHAM legnagyobb boldogság elv a legnagyobb boldogság elv zavarba gondolkodók az idő azt javasolta Bentham központi utilitarizmus. Bentham maga is elégedetlen volt az elv megfogalmazásával élete vége felé, és különböző megfogalmazásokat vett figyelembe., Fő nehézsége nem az elérendő célok homályosságából vagy zavarából fakadt, bár néhány kritikusa számára úgy tűnt, hogy így van; hanem abban, hogy pontos és tömör kifejezést adjon ennek az elvnek, amely útmutatóként szolgál e célokhoz. Valójában ez a kifejezés lehetséges,amint ez a cikk bizonyítja, csak jelentős számú képesítéssel. Ezek nélkül a legnagyobb boldogság elvének megfogalmazása , beleértve azt is, amelyet végül bemutatunk ebben a cikkben, egyértelműen érthető., Mivel én is vizsgálja, mi Bentham célja, hogy ért a haszonelvű norma érvényességét az alapon, amelyen a jelentése, felkínált figyelmen kívül lesz hagyva. Az ilyen okok vizsgálatának hiánya ártatlan annak fényében, hogy érdekes következtetéseket lehet levonni mind a jó, mind a rossz érvekből. II a legnagyobb boldogság elve volt egy érdekes története. Bár nem a Bentham—-citera kifejezéséből, sem etikai és politikai szándékából származik-szorosan összefügg a Benthamizmussal., Ugyanakkor bizonyos képesítés nélkül nem lehet Benthamnek tulajdonítani. Az elv olyan szerzőkre vezethető vissza, mint Paley, Priestly, Hutcheson, Helvetius és Beccaria.1 ezek közül a “A legnagyobb szám legnagyobb boldogsága” kifejezés először Francis Hutcheson írásaiban fordul elő.2 A Beearia ugyanazt a kifejezést használja Dei deUiti e delle pene-ben. 3 van némi véleménykülönbség arról, hogy kitől Bentham először megtanulta a kifejezést. Ez nem meglepő, mivel David Baumgardt találóan rámutat: “látja Elie Hal6vy – t, a filozófiai radikalizmus növekedését, transz., Mary Morris (Boston: Beacon Press, 1955), PP. 19, 22; Robert Harry Inglis Palgrave, Palgrave ‘ s Dictionary Oy Political Economy, ed. H. I-tigris(3 kötet.; London: Macmillan, 1925), I, 181. 2 a szépség és Erény eszméink eredetijének vizsgálata (4. Szerk.; London: J. Darby, 1738), 181. o. * Hal6vy, p. 21. 316 A filozófia története sokkal nehezebb volt Bentham idejének bármely moralistája számára, hogy figyelmen kívül hagyta a legnagyobb boldogság elvének különféle megfogalmazásait, mint hogy megismerkedjen vele.,”(Bentham, a későbbi években, azt állította, hogy először találkoznak a kifejezést Papi. De ez valószínűleg diszkontálható-talán a rossz emlék miatt -, mivel Beccaria, akit Bentham mesterének tartott, a papság előtt elismerte az elvet. Mindenesetre a fogantatásának és jelentőségének magjait már akkor is jól elültették, amikor Bentham megérkezett a helyszínre. 5 miért van tehát az elv olyan szoros kapcsolatban Benthammel? A válasz elég egyszerű., Senki más személy nem tartotta be olyan szorosan az elvet, mint Bentham, és más személy sem tette ezt az elvet olyan fontos és központi desideratummá az emberi lények társadalmi kapcsolatait érintő elemzés minden területén. 6 bár Bentham általában az elvet jellemezte a kifejezés szempontjából, “a legnagyobb szám legnagyobb boldogsága”, egy kissé más megfogalmazásban is utalt rá., Mint megjegyezte: “minden politikai közösségben a kormányzás joga és megfelelő vége minden olyan egyén legnagyobb boldogsága, amelyből áll, vagyis a legnagyobb szám legnagyobb boldogsága .”7 nehéz tudni, hogy mit kell tenni ebből a szakaszból, mivel sem a “legnagyobb boldogság” kifejezés, sem a “legnagyobb szám legnagyobb boldogsága” kifejezés nem elég világos ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy azonosak-e vagy sem., Ezt azonban egy olyan megfontolás enyhíti, amely azt jelzi, hogy ahelyett, hogy a szóban forgó mondatokat helyettesítőként kezelnék, az utóbbi kifejezés az előbbi helyettesítését jelenti a politika eldöntésének vezérelveként. Ahogy Bentham megjegyzi:ha ilyen volt az emberi állapot…
Vélemény, hozzászólás?