hirdetések:
a költségvetési tétel fogalmának ismerete vagy az úgynevezett költségvetési kényszer elengedhetetlen a fogyasztó egyensúlyi elméletének megértéséhez.
a magasabb közömbösségi görbe magasabb elégedettségi szintet mutat, mint az alacsonyabb. Ezért a fogyasztó, aki megpróbálja maximalizálni elégedettségét, megpróbálja elérni a lehető legmagasabb közömbösségi görbét.,
de egyre több árut vásárol, így egyre több elégedettséget szerez, két korlátozás alatt kell dolgoznia: először meg kell fizetnie az áruk árát, másodszor pedig korlátozott pénzjövedelemmel rendelkezik, amellyel megvásárolhatja az árut. Így az, hogy milyen messzire menne be a vásárlásaiért, az az áru árától és a pénzbevételtől függ, amelyet az árura kell költenie.,
reklámok:
a fogyasztó egyensúlyának magyarázata érdekében szükség van a közönygörbe elemzésének bevezetésére a költségvetési tételre, amely az áruk árát és a fogyasztó pénzbevételét képviseli.
tegyük fel, hogy fogyasztónk RS jövedelmet kapott. 50 költeni két áru X Y. hagyja ár jó X a piacon Rs. 10 egységenként és Y Rs. 5 egységenként. Ha a fogyasztó az Rs teljes jövedelmét költi. 50 jó X-en 5 egység X-et vásárolna; ha teljes jövedelmét Rs-re költené., 50 jó Y venné 10 egység Y. Ha egy egyenes vonal csatlakozik 5Xand 10vis húzott, mi lesz az úgynevezett ár vonal vagy a költségvetési sor.
így a költségvetési tétel azt a két áru kombinációját mutatja, amelyeket a fogyasztó úgy vásárolhat, hogy adott pénzbevételét a két termékre az adott árakon költi el. Egy pillantást Fig. 8.14 azt mutatja, hogy a Rs. 50 és az X és Y ára 10 Rs és Rs. 5 illetve a fogyasztó vásárolhat l0Y és OX, vagy állni IX; vagy 6Y és 2x, vagy 4y és 3X stb.,
hirdetések:
más szóval, ő lehet vásárolni bármilyen kombináció, amely abban rejlik, hogy a költségvetési sorban az ő adott pénzt jövedelem és adott áron az áruk. Gondosan meg kell jegyezni, hogy a két áru, például a H (5Y és 4X) kombinációja, amely az adott költségvetési tétel felett és azon kívül helyezkedik el, a fogyasztó számára nem elérhető.
de minden olyan kombináció, amely a költségvetési soron belül fekszik, mint például a K (2X és 2Y), a fogyasztó számára elérhető lesz, de ha ilyen kombinációt vásárol, akkor nem fogja az Rs összes jövedelmét elkölteni. 50., Így azzal a feltevéssel, hogy az adott jövedelem egészét az adott árukra fordítják, és adott áron, a fogyasztónak választania kell a költségvetési soron szereplő összes kombináció közül.
felülről egyértelmű, hogy a költségvetési tétel grafikusan mutatja a költségvetési korlátot. A költségvetési tételtől jobbra fekvő árucikkek kombinációi elérhetetlenek, mivel a fogyasztó jövedelme nem elegendő ezeknek a kombinációknak a megvásárlásához., Tekintettel a fogyasztó jövedelmére és a két áru árára, a költségvetési sor bal oldalán fekvő áruk kombinációi elérhetők, vagyis a fogyasztó bármelyiküket megvásárolhatja.
fontos megjegyezni azt is, hogy az elfogó OB az Y tengelyen az ábrán. 8.14 egyenlő az összeg a teljes jövedelem (M) osztva az ár (PY) áru Y. azaz, OB = M/PY. Hasonlóképpen, az intercept OL az X tengelyen méri a teljes jövedelmet osztva az áru ára X. így OL = M / Px.,
REKLÁMOK:
A költségvetési sort lehet írni, algebrai a következőképpen:
Amennyiben Px, valamint Py jelölésére termékek árát X, illetve az Y, illetve a s M áll a pénz jövedelem:
A fenti költségvetés-line egyenlet (1) azt jelenti, hogy mivel a pénzt jövedelem a fogyasztói árai, a két áruk, minden kombináció feküdt a költségvetési sor kerül az azonos mennyiségű pénzt, ezért vásárolta meg az adott jövedelemre., A költségvetési tétel két árucikk kombinációjaként határozható meg, amelyeket akkor lehet megvásárolni, ha az adott jövedelem egészét rájuk költik, lejtése megegyezik az árarány negatívjával.
költségvetési hely:
gondosan meg kell érteni, hogy a költségvetési egyenlet Pxxx + PyY= M vagy Y = M/Py – px / PyX ábrázolja a költségvetési sor ábra. 8.14 csak a költségvetési tételt írja le, nem pedig a költségvetési teret., A költségvetési tér a két árucikk összes kombinációját mutatja, amelyeket az adott jövedelem egészének vagy egy részének elköltésével lehet megvásárolni.
más szóval, a költségvetési hely a fogyasztó számára meghatározott lehetőséget jelenti, vagyis a két árucikk kombinációját, amelyet megvásárolhat, költségvetési korlátja miatt. Így a költségvetési tér magában foglalja a két olyan áru kombinációinak halmazát, amelyekre a jó X-re fordított jövedelem (azaz a PxX és a jó Y-re fordított jövedelem (azaz PyY) nem haladhatja meg az adott pénzbevételt.,
ezért algebrai módon kifejezhetjük a költségvetési helyet az egyenlőtlenség következő formájában:
PxX + PyY < M, vagy m > PxX + PyY
/div>
a költségvetési helyet grafikusan ábrázolták az ábrán. 8.15 mint árnyékos terület. A költségvetési tér a teljes terület, amelyet a BL költségvetési sor és a két tengely határol.
változások az árban és a költségvetési sorban:
most, mi történik a költségvetési sorral, ha az áruk ára megváltozik, vagy a jövedelem megváltozik., Először vegyük figyelembe az áruk árának változásait. Ezt az ábra szemlélteti. 8.16. Tegyük fel, hogy az elején a költségvetési sor BL, figyelembe véve az X és Y áruk bizonyos árait, valamint egy bizonyos jövedelmet. Tegyük fel, hogy az X ára csökken, az Y ára és a jövedelem változatlan marad. Most, alacsonyabb X ár mellett a fogyasztó több X mennyiséget vásárolhat, mint korábban, az adott jövedelmével.
Let alacsonyabb áron X, az adott jövedelem vásárlások OL ” X, amely nagyobb, mint OL., Mivel az Y ára változatlan marad,nem lehet megváltoztatni a jó Y vásárolt mennyiségét ugyanazzal a jövedelemmel, és ennek eredményeként nem lesz elmozdulás a B pontban. így a jó X árának csökkenésével a fogyasztó pénzjövedelme és az Y ára állandó marad, a költségvetési sor jobbra tolódik az új pozícióra BL”.,
hirdetések:
most, mi fog történni a költségvetési sorral (kezdeti költségvetési sor BL), ha a jó X ára emelkedik, akkor a jó y és a jövedelem változatlan marad. A magasabb ár a jó X, a fogyasztó vásárolhat kisebb mennyiségű X, mondjuk OL”, mint korábban. Így az X áremelkedésével a költségvetési sor balra tolódik az új pozícióba BL”.
8. ábra.,Az 17 megmutatja a költségvetési tétel változásait, amikor a jó Y ára csökken vagy emelkedik, az X ára és a jövedelem változatlan marad. Ebben a kezdeti költségvetési sor BL. A jó Y árának esésével, más dolgok változatlanok maradnak, a fogyasztó az adott pénzjövedelemmel többet vásárolhat Y-ből, ezért a költségvetési tétel az LB-re változik. Hasonlóképpen, az Y árának emelkedésével, más dolgok állandóak, a költségvetési tétel az LB – re változik”.,
hirdetések:
változások a jövedelemben és a költségvetési sorban:
most az a kérdés, hogy mi történik a költségvetési sorral, ha a jövedelem változik, miközben az áruk ára változatlan marad. A jövedelemváltozásoknak a költségvetési tételre gyakorolt hatását az ábra mutatja. 8.18. Legyen a BL az eredeti költségvetési tétel, tekintettel az áruk és a jövedelem bizonyos áraira. Ha a fogyasztók jövedelme növekszik, miközben mind az X, mind az y áruk árai változatlanok maradnak, az árvonal felfelé (mondjuk BL-re) mozog, és párhuzamos az eredeti BL költségvetési sorral.,
Ez azért van, mert a nagyobb jövedelem, a fogyasztó képes-hoz megvásárol arányosan nagyobb mennyiségű, jó az X, mint korábban, ha a teljes jövedelem töltött X, arányosan nagyobb mennyiségű jó, Y, mint korábban, ha a teljes jövedelem töltött Y. másrészt, ha a jövedelem a fogyasztói csökken, az árak, mind az áruk X, illetve Y változatlan marad, a költségvetési sor műszakban lefelé (mondjuk, hogy B”L”) de továbbra is párhuzamos az eredeti ár vonal BL.,
Ez azért van, mert az alacsonyabb jövedelem arányosan kisebb mennyiségű jó X-et vásárol, ha az egész jövedelmet X-re költik, és arányosan kisebb mennyiségű jó Y, ha az egész jövedelmet y-re költik.
felülről egyértelmű, hogy a költségvetési tétel megváltozik, ha az áruk ára megváltozik, vagy a fogyasztó jövedelme megváltozik.
hirdetések:
így a költségvetési sor két meghatározó tényezője:
a) az áruk árai, és
b) a fogyasztó árukra elköltendő jövedelme.,
A költségvetési tétel meredeksége és két áru ára:
fontos megjegyezni azt is, hogy a költségvetési tétel meredeksége megegyezik a két áru árának arányával. Ezt a füge segítségével lehet bizonyítani. 8.14. Tegyük fel, hogy a fogyasztó adott jövedelme M, az X és Y áruk adott ára pedig Px, illetve Py.
a BL költségvetési sor lejtése OB / OL. Bizonyítani kívánjuk, hogy ez a lejtés megegyezik az X és Y áruk árainak arányával.,
hirdetések:
a mennyiség jó x vásárolt, ha az egész adott jövedelem m költött rá OL. Ezért OL X px = M
OL = M / Px
most, a jó y vásárolt mennyiség, ha az adott jövedelem egészét rá költik, OB.
így bebizonyosodott, hogy a BL költségvetési sor lejtése megegyezik a két áru árának arányával.
Vélemény, hozzászólás?