Jonathan M. Klein, MD
Peer Review Állapot: Belsőleg Lektorált
A kezelés a Légzési Distress Szindróma (RDS) irányul, a korrekció a pathophysiological feltételek, hogy létezik ez a betegség folyamata: A) felületaktív anyag hiány, B) hypoxia, C) acidózis, D) pulmonalis érszűkület, E) atelektázia, valamint F) sokk.
felületaktív ANYAGPÓTLÓ terápia (64. oldal)
a hipoxia korrekciója oxigénnel., A megnövekedett környezeti oxigén koncentrációt igénylő, spontán légzést igénylő csecsemők NPCPAP-ra helyezhetők. Az inspirált oxigén koncentrációjának meg kell őriznie a csecsemő artériás oxigénfeszültségét 50-70 Hgmm-en. Ha a szükséges oxigén mennyisége meghaladja az 50% – ot, fontolja meg az endotracheális intubációt felületaktív anyag helyettesítésével (lásd a vonatkozó szakaszt). Mindig erősítse meg a diagnózist mellkasi röntgenfelvételen.
orr garat CPAP RDS kell kezdeni 6 cm H2O. ha a csecsemő, amelynek visszatérő apnoe, tartós légúti acidózis (pH kevesebb, mint 7.,20) vagy ha a PaO2 az orr-CPAP alkalmazásával legalább 50% oxigénben elégtelen, a csecsemőt intubálni kell, és felületaktív anyaggal kell kezelni.
intubálás után az RDS-vel ellátott újszülöttet a 36.oldalon található protokollnak megfelelően légzésvédő légzőkészülékkel kell szellőztetni. Mind a barotrauma, mind a BPD minimalizálása érdekében a maximális belégzési nyomást a tolerálhatóságnak megfelelően csökkenteni kell, hogy a pCO2 40-60 Hgmm között maradjon, amíg a pH > 7, 25. Ha a pCO2 60 mm Hg felett marad, először fontolja meg a légzési sebesség növelését, majd szükség esetén növelje a PIP-t.,
ha barotrauma lép fel (PIE vagy pneumothorax), fontolja meg a nagyfrekvenciás szellőzést (lásd a HFV külön szakaszát).
a testhőmérséklet fenntartása érdekében a csecsemőt inkubátorba vagy sugárzó fűtőágyra helyezzük. A bőrszondát az epigastrium közepére helyezzük, hővisszaverő szalaggal borítva. A szervokontrollert 36,5°C-on állítják be.
az intravénás folyadékokat (D10W vagy D5W) 24 óránként 60-80 ml/ttkg kezdeti sebességgel adják, 8-12 óránként újraértékelve a folyadékterápiát., A 750 g-nál kisebb születési súlyú csecsemőknek a megnövekedett érzéketlen veszteségek miatt napi 80-150 ml/kg kezdeti sebességgel folyadékot kell adni, a folyadékterápiát pedig 6-8 óránként újra kell értékelni. A nátrium-hidrogén-karbonátként kapott nátriumot szintén figyelembe kell venni a napi nátrium-szükséglet kiszámításakor. FONTOS, HOGY A FOLYADÉKTERÁPIÁT 8-12 ÓRÁNKÉNT MÓDOSÍTSÁK A BEVITEL ÉS A KIMENET, A TESTTÖMEG VÁLTOZÁSA, A SZÉRUM ELEKTROLIT-KONCENTRÁCIÓ, VALAMINT A SZÉRUM ÉS A VIZELET OZMOLALITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ALAPJÁN. További részletekért lásd a folyadékterápiáról szóló részt.,
a metabolikus acidózist (pH< 7, 20) nátrium-hidrogén-karbonát (0, 5 mEq/ml) lassú infúzióval korrigálják.; 4% – os oldat) perifériás IV-en keresztül, 1 mEq/ttkg / óra sebességgel. Az alaphiány kiszámításának képlete: NaHCO3 mEq = bázistöbblet x 0,6 x testtömeg kg-ban. Adja meg a számított adag felét, majd fél órán belül ellenőrizze újra a pH-t és a pCO2-t.
a sokkot normál sóoldat vagy R Plazmanát alkalmazásával korrigálják;az adag 15-30 perc alatt infundált 10 cc/kg., A szisztolés és az átlagos aortanyomás normál értékei az 1.és 2. oldalon találhatók. Kérjük, vegye figyelembe a <1000 gramm csecsemők értékeit. Óvatosan értékelje az alacsony BP korrekciójának szükségességét a számok alapján egyedül egy koraszülött csecsemőnél, aki egyébként jól oxigénezett, mivel a vérnyomás akut változása etiológiai tényező lehet a koponyaűri vérzésben.
orális adagolás akkor is megkezdhető, ha a csecsemőt mechanikusan szellőztetik, vagy az orr-garat CPAP-on, azonban a táplálást nem szabad megkezdeni, amíg a csecsemő állapota stabil., Végül a szájon át történő bevitelnek 100-120 kalóriát kell biztosítania/kg/nap (lásd az etetési protokollt).
amikor a csecsemő CPAP-on vagy gépi lélegeztetésen van, a terápia megkezdése után azonnal mellkasfilmet kell készíteni, majd legalább 24 óránként egyszer, amíg a csecsemő állapota stabil.
- Kraybill EN, et al. A 751-1000 gramm születési súlyú csecsemők krónikus tüdőbetegségének kockázati tényezői. J Pediatric 1989;115: 115-120.
- van Marter LJ, et al., Hidratáció az élet első napjaiban és a bronchopulmonáris dysplasia kockázata alacsony születési súlyú csecsemőknél. J Pediatric 1990;116: 942-949.
- Avery ME, et al. Megelőzhető-e a krónikus tüdőbetegség az alacsony születési súlyú csecsemőknél? Nyolc Központ felmérése. Gyermekgyógyászat 1987;79: 26-30.
- Carlo WA, Martin RJ. Az újszülött asszisztált szellőzés alapelvei. Pediatr Clin North Am, 1986;33:221-237.
- Stark AR, Frantz ID. Légzési distressz szindróma. Pediatr Clin North Am, 1986;33: 533-544.
Vélemény, hozzászólás?