Prometium Element Facts/Chemistry
a prometium kémiai elem lantánid és ritkaföldfémnek minősül. Jacob fedezte fel 1945. A. Marinsky, Lawrence E. Glendenin és Charles D. Coryell.,r>
Color: |
silvery-white |
Atomic weight: |
(145), no stable isotopes |
State: |
solid |
Melting point: |
1142oC, 1415 K |
Boiling point: |
3300oC, 3573 K |
Electrons: |
61 |
Protons: |
61 |
Neutrons in most abundant isotope: |
84 |
Electron shells: |
2,8,18,23,8,2 |
Electron configuration: |
4f5 6s2 |
Density @ 20oC: |
7.,220 g/cm3 |
Show more, including: Heats, Energies, Oxidation,
Reactions, Compounds, Radii, Conductivities
Atomic volume: |
22.39 cm3/mol |
Structure: |
cp: close packed (ABCB) |
Hardness: |
– |
Specific heat capacity |
0.18 J g-1 K-1 |
Heat of fusion |
7.13 kJ mol-1 |
Heat of atomization |
356 kJ mol-1 |
Heat of vaporization |
332.,63 kJ mol-1 |
1st ionization energy |
535.9 kJ mol-1 |
2nd ionization energy |
1052 kJ mol-1 |
3rd ionization energy |
2150 kJ mol-1 |
Electron affinity |
– |
Minimum oxidation number |
0 |
Min. common oxidation no. |
0 |
Maximum oxidation number |
3 |
Max. common oxidation no., |
3 |
Electronegativity (Pauling Scale) |
– |
Polarizability volume |
30.,e |
Oxide(s) |
Pm2O3 |
Hydride(s) |
– |
Chloride(s) |
PmCl3 |
Atomic radius |
185 pm |
Ionic radius (1+ ion) |
– |
Ionic radius (2+ ion) |
– |
Ionic radius (3+ ion) |
113 pm |
Ionic radius (1- ion) |
– |
Ionic radius (2- ion) |
– |
Ionic radius (3- ion) |
– |
Thermal conductivity |
17.,9 W m-1 K-1 |
Elektromos vezetőképesség |
2 x 106 S m-1 |
Fagyasztás/Olvadáspont:: |
1142oC, 1415 K |
Felfedezés, a Prométium
Dr. Doug Stewart
a Prométium volt az utolsó a ritkaföldfém anyag jelentősen elemek felfedezése.
a neodímium (60.szám) és a szamárium (62. szám) közötti elem létezését Bohuslav Brauner Cseh kémikus először 1902-ben jósolta meg.
1926-ban amerikai kémikus B., Smith Hopkins az Illinois-i Egyetemen azt állította, hogy az elemet a monazit ritkaföldfém-maradványaiban találták meg, és illiniumnak nevezte el egyeteme és állama után. Hopkins azon a véleményen volt, hogy az elem radioaktív, rövid felezési idővel.
Luigi Rolla olasz kémikus azonban a firenzei királyi Egyetemen azt állította, hogy 1924-ben fedezte fel az elemet (munkáját 1926-ig nem tették közzé), és florentiumnak nevezte(1).
végül 1945-ben Jacob szilárd bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a 61-es elemet izolálták. A. Marinsky, Lawrence E., Glendenin és Charles D. Coryell a Tennessee-i Oak Ridge-ben, akik az urán hasadási termékeiből állították elő. A prométium-147-et ioncserélő kromatográfiával izolálták(2)(3)(4).
nevezték el a prométium elemet, amelyet 1949-ben elfogadott a tiszta és alkalmazott kémia Nemzetközi Szövetsége.
a név a görög titánból származik Prometheus, aki a görög mitológiában ellopta az Olympus-hegy tüzet, hogy az emberiségnek adjon.,
prométiumot azonosítottak a HR 465 csillag spektrumában az Andromeda galaxisban.(Fotó: NASA)
megjelenés és jellemzők
káros hatások:
A prométium radioaktivitása miatt káros.
jellemzők:
A prométium az egyetlen ritkaföldfém radioaktív fém.,
sötétben sói nagy radioaktivitása miatt halványkék vagy zöld ragyogással világítanak.
A 147pm izotóp, a leghasznosabb izotóp, energikus gamma-sugarakkal bomlik.
A Promethium
használata a Promethium béta forrásként használható a vastagságmérők számára.
A Prométiumot űrhajók és irányított rakéták atomakkumulátoraiban is használják.,
bőség és izotópok
bőség földkéreg: nil
bőség naprendszer: elhanyagolható
költség, tiszta: $ per g
költség, ömlesztett: $ per 100g
Forrás: prométium nem találtak megfigyelhető mennyiségben a földkéregben. Az uránércekben apró mennyiségben található, mint az urán bomlásának terméke. A prométium az uránhasadás termékeként állítható elő.
izotópok: a Prométiumnak 29 felezési ideje ismert,tömegszáma 130-158. A prométiumnak nincs természetesen előforduló izotópja., A leghosszabb élettartamú izotópja 145 óra, felezési ideje 17,7 év és 147 óra, felezési ideje 2,6234 év.
- R. F. Trimble. Mi történt Alabaminnal, Virginiummal és Illiniummal?, A kémiai oktatás folyóirata. 52,9 (1975): p585.
- Mary Elvira Weeks., Az elemek felfedezése XX., Journal of Chemical Education. Március 1933: p167.
- Robert E. Krebs., A Föld kémiai elemeinek története és használata: egy referencia útmutató.,, Greenwood Publishing Group, 2006, page 286
- John Emsley., A természet építőkövei: egy A-Z útmutató az elemekhez.Oxford University Press, 2003, 344 oldal
Idézni ezt az Oldalt
Az online összekapcsolása, kérem másolja be az alábbi:
<a href="https://www.chemicool.com/elements/promethium.html">Promethium</a>
vagy
<a href="https://www.chemicool.com/elements/promethium.html">Promethium Element Facts</a>
cite ez az oldal egy tudományos dokumentum, kérjük, használja a következő KÉPVISELŐ-kompatibilis idézet:
"Promethium." Chemicool Periodic Table. Chemicool.com. 18 Oct. 2012. Web. <https://www.chemicool.com/elements/promethium.html>.
Vélemény, hozzászólás?