társadalmi tények
ellentétben Marx, Durkheim volt erősen fektetett abban, hogy a szociológia empirikus fegyelem par a természettudományok. Pontosabban, Durkheim tudni akarta: hogyan tartja össze magát a társadalom annak ellenére, hogy mindannyiunknak különböző érdekei vannak? Durkheim remélte, hogy erre a kérdésre a “társadalmi tényeknek” nevezett tudományos tanulmány révén válaszol.,”Durkheim szerint a társadalmi tények” a cselekvés, a gondolkodás és az egyénen kívüli érzés szokásai, amelyeket kényszerítő erővel fektetnek be, amelynek következtében ellenőrzést gyakorolnak felette.”Durkheim számára a szociológia az ilyen sajátos tények szisztematikus tanulmányozása. Durkheim ezen társadalmi tények tanulmányozásának módszertanát vagy szabályait is javasolta, amelyekről többet megtudhat, ha elolvassa a szociológiai módszer szabályait a Társadalomelméletben újra Vezetékes nyomtatási olvasó.,
Társadalmi Szolidaritás
Durkheim elsősorban az érdekelte, hogy mi tartja össze a társadalmat, amikor speciális szerepekkel és felelősségvállalással rendelkező emberekből áll. A társadalom Munkamegosztásában Durkheim választ ad a szolidaritás külső mutatójához—a törvényhez-fordulva, hogy feltárja a társadalmi szolidaritás, a mechanikai szolidaritás és a szerves szolidaritás két típusát., A mechanikus szolidaritással rendelkező társadalmak általában kicsiek, magas fokú vallási elkötelezettséggel, és a mechanikus társadalomban az emberek gyakran ugyanazokkal a feladatokkal és felelősségekkel rendelkeznek, ami alacsony munkamegosztást jelez. Más szóval, ez nem egy nagyon összetett társadalom, hanem egy közös érzelmeken és felelősségeken alapuló társadalom. A szerves szolidaritással jellemzett társadalmak viszont minden feladatunk specializációja miatt szekulárisabbak és individualistábbak. Egyszerűen fogalmazva, a szerves szolidaritás összetettebb a magasabb munkamegosztással.,
Durkheim azzal érvel, hogy a társadalmak a munkamegosztás révén a mechanikától a szerves szolidaritásig mozognak. Ahogy az emberek elkezdtek beköltözni a városokba és a fizikai sűrűség szerelt, verseny források növekedni kezdett. Mint minden versenyen, néhány ember nyert és megtartotta a munkáját, míg mások vesztettek és szakosodásra kényszerültek. Most már tudjuk, hogy a differenciálás ezen formája kulcsfontosságú eleme a munkamegosztásnak., Ennek következtében a munkamegosztás mindenféle kölcsönös függőséget generált az emberek között, valamint a szerves szolidaritás kulcsfontosságú elemei, mint a gyengébb kollektív lelkiismeret.
Anomie
a fenti vitát követően Durkheim azzal érvelt, hogy a szerves szolidaritással jellemzett társadalmak társadalmi szolidaritást nem azonos, hanem kölcsönös függőség révén generáltak. Durkheim ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ez a szolidaritás bizonytalan, és abnormális lehet, ami ennek következményeként anomiát eredményez., Bár Durkheim nem ad egyértelmű meghatározást az anomiáról, lazán úgy definiálható, mint egy társadalom erkölcsi normáitól és szabályaitól való elszakadás érzése. Az anomie állapotában nincs elegendő erkölcsi szabályozás a társadalomban, hogy ellensúlyozza a komplex munkamegosztással járó individualizmust. Más szóval, egy olyan társadalom, amely az individualizmust ünnepli, azzal a kockázattal jár, hogy elfelejti elmondani az egyéneknek, hogy mit tudnak és mit nem. Azt is gondolhatjuk, hogy a normalitás állapota. (További információ az anomie-ről, lásd az öngyilkosság interaktív olvasását.,)
Sacred and Profane
Durkheim esetében a vallás a szentnek a profántól való elválasztásáról szól. A Szent azokra a kollektív reprezentációkra utal, amelyek elkülönülnek a társadalomtól, vagy amelyek meghaladják a mindennapi élet humrumát. A profán, viszont, minden más, azok a hétköznapi dolgok, mint a munkánk, a számlák, és a csúcsforgalom ingázás. A vallás a két birodalom közötti távolság megjelölésének és fenntartásának gyakorlata., A rituálék például megerősítik a Szent jelentését azáltal, hogy elismerik annak elválaszthatóságát, például amikor a vallási bhakták imádkoznak egy adott szoborhoz vagy szimbólumhoz. Durkheim valláselméletéről bővebben olvashat, ha elolvassa a vallási élet elemi formáit a Társadalomelméletben.
Vélemény, hozzászólás?