az Ámor említése általában egy cserubi szárnyas csecsemő képét idézi fel, aki íjat és nyilat visel, de ez nem mindig volt így. Jóval azelőtt, hogy a rómaiak elfogadták és átnevezték, Ámorot a görögök erosnak, a szeretet Istenének ismerték.
az egyik első szerző, aki Erost (I. E. 700 körül) említette, Hesiod volt, aki a “Theogony” – ban a világ tojásából született ősi kozmogonikus istenségek egyikeként írta le., De később az Eros származásáról szóló beszámolók változóak, leírva őt Nyx és Erebus fiaként; vagy Aphrodite és Ares; vagy Iris és Zephyrus; vagy akár Aphrodite és Zeusz-aki apja és nagyapja is lett volna.
felfegyverkezve egy íj és egy tegez tele mind arany nyilak felkelti a vágy és ólom nyilak gyújtani idegenkedés, Eros ütött a szívét istenek és halandók és játszott az érzelmeiket., Egy történet az ókori görög mitológiában, amely később elmesélik a Római szerzők, Ámor (Eros) lelőtt egy arany nyíl Apollo, aki őrülten szerelmes a nimfa Daphne, de akkor indult egy csapat, a nyíl a Daphne-szóval ő lenne irtózik tőle. Egy másik allegóriában Ámor anyja, Venus (Aphrodite) annyira féltékeny lett a gyönyörű halandó pszichére, hogy azt mondta a fiának, hogy indukálja a pszichét, hogy beleszeressen egy szörnybe. Helyette, Ámor annyira beleszeretett a pszichébe, hogy feleségül vette—azzal a feltétellel, hogy soha nem látta az arcát., Végül, Psyche kíváncsisága jobb lett tőle, és ellopott egy pillantást, ami Ámor dühében elmenekült. Miután az ismert világot bejárta szeretőjét keresve, Psyche végül újra összejött Cupiddal, és megadta a halhatatlanság ajándékát.
az archaikus korszak költészetében Eros jóképű halhatatlan volt, aki ellenállhatatlan volt mind az ember, mind az istenek számára. De a hellenisztikus időszakban egyre inkább játékos, Csintalan gyermekként ábrázolták. Ez a pufók szerelem-indukáló putto, hogy kitartott az idő múlásával vált a mindennapok Valentin-nap kabalája.
Vélemény, hozzászólás?